Ha valakinek elővásárlási joga van egy ingatlanra, akkor az ingatlant egy harmadik személy előtt vásárolhatja meg. Kétféle esetben létezhet elővásárlási jog: ha szerződésben szerepel, vagy ha jogszabály határozza meg. Fontos tudnunk, hogy az elővásárlási jog nem mindig látható a tulajdoni lapon: társasházak esetében gyakran a társasházi alapító okirat rendelkezik róla. Osztatlan közös tulajdon esetén viszont számolhatunk azzal, hogy a többi tulajdonosnak elővásárlási joga van a mi tulajdonrészünkre.

Ha az ingatlanunkra elővásárlási joga van valakinek, akkor értesítenünk kell abban az esetben, ha szeretnénk eladni, és hivatalos vételi ajánlatot is kaptunk. Így az elővásárlás jogosultja eldöntheti, hogy szeretne-e élni az elővásárlási jogával. A vételi ajánlatot írásban kell megküldenünk, esetleg személyesen is kézbesíthetjük, de írásos visszaigazolást kell kérnünk.

Nézzünk egy gyakorlati példát: a lakásunkra elővásárlási joga van a szomszédunknak. Már meghirdettük az ingatlant, jelentkezett is rá valaki, és annyira tetszett neki, hogy 59 millió Ft-os ajánlatot tett rá, amit egy hónapon belül készpénzben fizetne ki. Ilyenkor hivatalosan értesítenünk kell a szomszédot az ajánlatról. Ha a szomszédunk az 59 milliót csak hitelt felvéve tudná kifizetni, nem kezdhet el alkudozni. Ha a szomszédunk kifizetné ezt az összeget, de csak 6 hónapos fizetési határidőt tud adni, akkor a lakást nem tudja megvásárolni tőlünk. Csak akkor szerezheti meg a lakás tulajdonjogát, ha a vételi ajánlatban rögzített összeget és feltételeket teljesíteni tudja.

Felmerül az a kérdés is, hogy miután értesítettük a szomszédunkat a vételi ajánlatról, mennyi ideig kell várnunk a válaszára. Ez nincsen pontosan szabályozva, de általában 15-30 nap közötti határidővel számolhatunk. Ha a szomszédunk mégis úgy dönt, hogy az ajánlatban szereplő feltételekkel megvásárolja a lakásunkat, akkor írásban kell jeleznie nekünk. Ha viszont nem válaszol a megadott határidőn belül, akkor a lakásunkat eladhatjuk egy másik vevőnek.