A Te otthonod a Mi sikerünk!

A kevesebb néha több? Ingatlanok mérete, azaz mennyi az annyi?


Ingatlanközvetítőként feladatunk, hogy értékbecsüljünk. Az ingatlan árakat gyakran úgynevezett ár/nm egységben fejezzük ki a szakmában. Ezzel találkozhatunk akár az ingatlan.com-on is, hiszen magától kiírja a hirdetésekre ezt az egységárat. A baj csak az, hogy mekkora is akkora?

Lakások
Társasházi lakásoknál a tulajdoni lap meghatározó, az ezen szereplő méret a hivatalos. Persze ettől még ha lemérjük a lakást kaphatunk kisebb és nagyobb értéket is. Számos esetben a terasz egy része (fele) beleszámít a lakás hivatalos területébe, és az is lehet, hogy nem. Nincs rá törvényes szabály, így attól függ, hogy a társasház alapításnál hogyan döntöttek. Jó esetben a társasházi alapító okirat kitér erre.

Tetőtéri lakásoknál az 1,9 m alatti terület nem számít bele a lakás hivatalos méretébe. „A hasznos alapterület a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m”. Ezért lehet akár olyan furcsa helyzet, hogy ugyan, ha ki akarjuk cserélni a padlót, akkor 98 nm-re kell vegyünk burkolatot, de hivatalosan csak 65 nm-t adunk el. Ez leginkább a lakáshirdetéseknél megtévesztő.  

Ki fog megnézni egy 65 nm-es Nappali + 3 szobás lakást? Milyen apró szobái lehetnek? Ha pedig 98 nm-nek hirdetjük, akkor mindenki csalódott lesz, mert ugye az a fránya tetőtér. Mekkorának érdemes akkor hirdetni? Megvan erre is a recept, persze ezt most nem árulom el, de ha megbíztok....

Tetőtéri lakásoknál az 1,9 m alatti terület nem számít bele a lakás hivatalos méretébe.

Új építésű lakások
Az új építésű lakásoknál a megkülönböztetjük a bruttó és nettó területet. Bruttó területe a külső falak által határolt terület, nettó pedig a külső falak belső oldalával határolt terület.

Nettó alapterületnek a “helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe” számít, azaz az esetben össze kell szoroznunk a hosszúságot a szélességgel, és arra kell vigyáznunk, hogy belső mérést végezzünk, vagyis faltól falig vegyük le a méreteket, majd összeadnunk az egyes helyiségek nettó alapterületeit. Újépítésű lakások esetében azonban belső falakat úgy tekintik, mintha nem lennének, így számolják ki a nettó területet, arra hivatkozva, hogy a belső falakat a vevők meghatározhatják, ha pl. több helyiségre osztják, ettől még a megépített alapterület ugyanaz.

Erkély, terasz, loggia
A lakásoknál amint korábban leírtam a társasházi alapító okirat határozza meg a lakás méretének kiszámítási alapelvét. Érdekesség, hogy az ingatlan.com a feltüntetett erkély felét hozzáadja a lakás nettó területéhez, és így számolja ki az átlagos ár/nm-t. Ennek az a logikája, hogy eredetileg meg kellett ezt is építeni szerkezetben, azaz értéket képvisel.

Családi házak
A házak esetében a tulajdoni lapon csak a telek mérete van feltüntetve (kivéve ha ikerház társasházzá lett alakítva).
Hivatalosan itt a fő szabály: a hasznos alapterület számítása nem vizsgálja a helyiségek funkcióját, tehát a ház minden helyisége beleszámítandó, így pl. a garázs is.

A hirdetési portálokon az alapterületet vagy a lakóterületet lehet általában megadni, mint paraméter. Ezért magánszemélyek sokszor a beépített alapterületet adják meg tévesen, így egy 3 szintes háznál, amely 2x100 nm épült be, találkozunk méretben a 100 nm-rel. Megtévesztő ugye?

Arról nem is beszélve, ha a lakóterületet kell megadni. Ebben legyen benne a garázs, a pince vagy szuterén, a beépített padlástér? Én azt javaslom, hogy döntsd el, hogy tényleg melyik területen „laksz”, és melyek a kiszolgáló helyiségek. Ingatlanközvetítőimnek azt szoktam javasolni póriasan, hogy lakóterület „amelyet fűtünk és rendszeresen takarítunk”. Józan paraszti ésszel érdemes a családi házaknál meghatározni, hogy pl. a 100 nm-es szuterént ide soroljuk vagy sem.

Szobaként pedig azt adjuk meg, amelyen van ablak, és tényleg szívesen használnánk annak.

Az új építésű lakásoknál a megkülönböztetjük a bruttó és nettó területet. Bruttó területe a külső falak által határolt terület, nettó pedig a külső falak belső oldalával határolt terület.

CSOK szerinti hasznos alapterület
Ha a CSOK-ot tekintem, akkor már ez nem igaz. A CSOK szerinti hasznos alapterület:  a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül találhatók:
a) előszoba, közlekedő,
b) nappali,
c) hálószoba,
d) étkező,
e) konyha, étkezőkonyha,
f) fürdőszoba,
g) WC,
h) kamra, tároló,
i) gardrób,
j) mosókonyha,
k) kazánhelyiség és
l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget [16/2016. (II. 10.) Korm. rend. 3. § (1) bek. 5. pont].

És végül érdemes-e mindig nagyobbnak tüntetnünk fel az ingatlant mint valójában az, és pl. a szuterénben lévő helységeket is szobának hívni? Én nem javaslom, mert más családmodell fog megvásárolni egy 8 szobás házat, vagy egy olyat, ahol 5 szoba van és még 3 alagsori helység, amelyeket lehet használni egyéb tevékenységekre, mint szauna, tornaterem, mozi terem, társalgó, pingpong vagy billiárd szoba. Sose feledd! Az ingatlan hirdetéssel a megfelelő közönséget akarod megtalálni!

Ha elvesztél a részletekben, hívj, majd mi kibogozzuk!

Telefonszám: 0630/210-5979
E-mail: 
gyongyi@csic.hu

Teljes választékunkat megtalálja: www.csic.hu
Új építésű választékunkat megtalálja: www.ujepitesu.com